Története
A régészeti leletek szerint már az ókorban lakott volt. A honfoglaló magyarság is megszállta Csongrád megye ezen részét. Erre leletek is utalnak, de Szer (Pusztaszer) közelsége (6 km) is bizonyossá teszi ezt.
Írásos emlék Mindszent ikerközségét Apor néven, mely beépült Mindszentbe (és plébániát) 1332-ben említi először az egyházi tizeddel kapcsolatban. Tiszai átkelőhelyét 1515-ben említik először oklevelek.[4]
A történelem folyamán többször elpusztult település mindig a visszatelepülőkkel élt tovább.
Leírás a településről a 18. század végén:
"MINTSZENT: Népes magyar falu Csongrád Várm. földes Ura G. Erdődi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szegvárhoz, és Vásárhelyhez is egy mértföldnyire, itten őmlik az Körös vizéből eredett menyhalakkal bővelkedő Kurcza vize a’ Tiszába; földgyeinek egy része homokos, más része pedig fekete, bővelkedik gabonával, marhával, náddal, hallal, vad szárnyas állatokkal, erdeje nints, boraikat esztendeig sem tarthattyák." (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)
Mindszent 1884-től 1925-ig a Tiszántúli járás székhelye volt, majd ennek átnevezése után 1948-ig a Mindszenti járásé.
Római katolikus templom
A többször újraépült templomát mindig "mindenszentek"-nek ajánlották. A város nevét templomáról nyerte.
A török hódoltság idején sok csapás érte Mindszentet. A lakosság nagy része elmenekült, a veszélyhelyzet után mindig visszatelepült, így túlélte a templom a lakossággal együtt a török megszállást, amit 1675-ben Rómába küldött jelentés és korabeli török adójegyzékek igazolnak. Csak a törökök kiűzése (1686) után nyílt meg a nagyobb fejlődés a község számára. Ebben döntő szerepe volt Hodosy Imre katolikus plébánosnak, aki 1702-ben került Mindszentre. Újraszervezte a plébániát és a községi közigazgatást. Ettől kezdve fokozatosan gyarapodott a lakosság.
A XVIII. században előbb gróf Károlyi Sándor gyámkodott, majd 1733-tól gróf Erdődy György személyében új földesura lesz Mindszentnek. 1804-ben az uradalmat gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini Károly őrgróf özvegye vette meg. Később fiának, Pallavicini Eduárdnak (1787-1839) adományozta. 1839-ben Pallavicini Alfonz (1807- 1875) őrgróf örökli a birtokot, 1875-től Pallavicini Sándor (1853-1933) őrgróf úrra szállott, (utána fia, Pallavicini Alfonz (1883-1958) Mindszent díszpolgára 1945-ig volt a birtokos), akiket Mindszent lakói nagy tisztelettel és hálával öveztek.
1893-ban megnyílt a vasút. A 19. századi változások jelentős hatással voltak Mindszent fejlődésére is.
Az Iskolasor
A Pallavicini Sándor őrgróf alapította Károly óvoda 1902-ben, a Lányiskola 1903-ban, a Fiúiskola pedig 1905-ben épült. A három épület szép iskolasort alkot a település főterén, ma is kellemes színfoltja a városnak. Az óvodában premontrei apácák működtek, akik az akkori állami óvodákat megelőzve napközi otthont és bölcsődét szolgáltak együttműködve a község elöljáróságával.
A Városháza
1938-ban épült a községháza (ma városháza), melyhez szintén a Pallaviciniek adományozták a területet.
Forrás:Wikipédia
TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
Mindszent a Dél-alföldi térségben, Csongrád megyében, a Tisza folyó bal partján, a Kurca folyó torkolatánál, Szegedtől (megyeszékhelytől) 50 km-re található. A település a 4521-es közúttal kapcsolódik a két legközelebbi városhoz: Szenteshez és a társulási, kistérségi, járási központként funkcionáló Hódmezővásárhelyhez.
Már az ókorban is lakott, a történelem folyamán többször elpusztult település mindig a visszatelepülőkkel élt tovább.
Árpád vezér ezt a területet Ondnak adományozta. Később a Sövényházi család birtoka lett. Az 1332-1335. évi pápai tizedjegyzék említi a Mindszent közelében fekvő Apor falu plébániáját. 1423-ban már templomos település, amely nevét Mindenszentek tiszteletére épített templomáról kapta. A 17. század végén Apor-Mindszent néven említik egészen 1818-ig az egyházi okiratokban. A török hódoltság alatt végig lakott település volt. A hatalmas Mindszent-algyői uradalom a török után Erdődy György, 1883-ban a Pallavicini család birtokába került. Zsellérsége a 19. századi folyószabályozások óta kubikusként kereste kenyerét.
1884-től 1925-ig a Tiszántúli járás székhelye volt.
Fejlődésében fontos szerepe volt a tiszai kompnak.
A település legrégibb része a Tisza melletti Csúcs. Itt áll a későbarokk római katolikus műemlék jellegű templom.
Az 1993 óta városi rangú településen ma mintegy 6800 fő él.
Mindszent hétköznapjait ma a mezőgazdaság, valamint a kis- és középvállalkozások működése határozza meg.
Általános iskola, óvoda, kulturális központ, idősek gondozási központja és nappali ellátója, egészségház, piac áll a mindszentiek rendelkezésére, valamint hosszú évek óta őrizzük helyben elérhető orvosi ügyeletünket.
Napjainkban több mint 20 civil szervezet, valamint csoport működik aktívan a településen.
Mindszent a fejlesztések időszakát éli: szennyvízberuházásunk és kisebb fejlesztéseink lezárultával számos új terv vár megvalósításra sikeres pályázataink révén: ivóvízminőség-javítás, sportfejlesztések, települési arculatunk kialakítása és megújítása.
Települési értéktárunk 33 értéket tartalmaz jelenleg (pl. útmenti keresztjeik, köztéri kútjaik, címerük, templomuk), melyből 4 a Csongrád Megyei Értéktárba is bekerült: a Halászhálókötés, a Kurcatoroki zsilip, a Mindszenti Napok és a Necc kézimunka.
Számos Mindszent történetét és népéletét bemutató helyi kiadvánnyal rendelkezünk, az ezekhez fűződő és ezeken is túlmutató szakmai és amatőr helytörténeti kutatómunka és gyűjtemények sora példaértékű
Mindszent turisztikai célállomás szabad strandjával, de egyúttal megálló is a vízitúrázók, valamint a kerékpáros és gyalogos természetjárók, valamint a környékre látogatók számára.
Büszkék vagyunk az ipari műemlék Kurcatoroki zsilipre, a Mindenszentek Templomra, a Bankpalotára, Iskolasorunkra, a 25 éves Mindszenti Napok rendezvényre, lovas versenyeinkre, hagyományápolásunkra, ö-ző nyelvjárásunkra, színvonalas általános iskolai oktatásunkra, valamint intézményeink és civiljeink összefogni tudására.
Forrás:mindszent.hu